A csapágyak lényegében két fő komponensből épülnek fel.

A csapágyak lényegében két fő részre oszlanak, amelyek együttes működése lehetővé teszi a zökkenőmentes működést és a hatékony terheléselosztást. A csapágy belső gyűrűje az elsődleges és legfontosabb elem, amely a csapágy belsejében található. Ez a gyűrű általában a forgó alkatrészekhez, például tengelyekhez van fixálva. A belső gyűrű feladata, hogy fenntartja a stabil kapcsolatot a forgó alkatrész és a csapágy között.

A második fő komponens a külső gyűrű, amely a csapágy külső szélein helyezkedik el, és illeszkedik a gép házához vagy egyéb szerkezeti elemekhez. A külső gyűrű célja, hogy biztosítsa a csapágy stabil rögzítését és támogassa a belső gyűrű által végzett sima mozgást. A belső és a külső gyűrű között található gördülő elemek, mint golyók, hengerek, tűgörgők vagy kúpgörgők, a csapágy típusától függően különböző formákban jelennek meg. 

A gördülő elemek kulcsszerepet töltenek be a csapágy működésében. A gördülő elemek célja, hogy minimalizálják a súrlódást, és biztosítsák a sima és hatékony mozgást a csapágyban. A gördülő elemek elosztják a terheléseket a csapágy belső gyűrűje és külső gyűrűje között, ezáltal csökkentve a súrlódást és a kopást, amely növeli a csapágy élettartamát és teljesítményét. Ez a mechanikai konfiguráció biztosítja a gépek és járművek megbízhatóságát, hatékonyságát és hosszú távú üzemeltetését. 

Összességében a csapágyak két alapvető része – a belső gyűrű és a külső gyűrű – valamint a közöttük elhelyezkedő gördülő elemek együttes működése kulcsfontosságú a mechanikai rendszerek hatékony teljesítményének fenntartásában.